A temető kertész szemmel

A temető a békesség, az elmélkedés, a visszaemlékezés kertje. De az emlékezés mellett a munkálkodásra is módot ad, amely így gyógyító hatású. A temető a kegyelet virágainak kertje. Lényeges a növény szerepe, a síremléken kívül ez teszi egyénivé a hantot, a virágok gondozása az emlék legszebb megbecsülése. Nagy lomb- és virágtömegével a település zöldfelületi rendszerének is fontos része, tisztítja és szűri a levegőt, de emellett a jól megtervezett temető esztétikai értéke is jelentős.

A Kertészeti Kiállításon, Tullnban láttuk (2015),

Templomkertek

A temetőkertek divatját megelőzte templomkertekbe illetve a templom épületében történő temetkezés. A templomkert keleti részét, a templomhoz legközelebb eső sírhelyeket favorizálták, hogy az Ítélet Napján a feltámadott halottak innen gyönyörködhessenek a felkelő nap első sugaraiban.

A templomkert észak részébe temették a bűnözőket, számkivetetteket, a zabigyerekeket stb. Az öngyilkosok is ide kerültek, ha egyáltalán eltemették őket, de nem vihették keresztül a kertkapun, ezért a kőkerítésen emelték át a koporsót. A Rouen-i Zsinat egyik határozata 1231-ben megtiltotta a temetői, illetve a templomi táncot, a Decretum Gratiani pedig a keresztények sírjain való lakmározás tilalmáról szólt.

A templomkertek, templomok azonban hamarosan megteltek. Először a koporsókat helyezték közelebb egymáshoz, majd egymásra helyezték őket, így előfordult, hogy a kert szintje jóval magasabbra került a templom aljzatánál. De a helyhiány tovább nőtt. Leginkább Párizsban vált katasztrofálissá a helyzet. Ennek kiküszöbölésére 1786-ban földalatti katakombákat hoztak létre Párizs déli részén. Ez a temetkezési mód azonban nem tette lehetővé az emberek földi maradványainak megkülönböztetését. Külön helyezték el a egy sorban a koponyákat, egy sorban a lábszárcsontokat stb. Kb. három-hat millió halott került ide az idők folyamán.

Természetesen más volt volt a helyzet a kisebb településeken, falvakban. A magyarvalkói temetőkertben ma is  fellelhetők a régi temetkezés nyomai – Írta a magyarvalkoitemplom.mindenkilapja.hu. A templom 1974-1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte. Egy kis kerített kertben három faragott fejfa állít emléket az elhunytaknak.

Temetőkertek

A XVIII. század végétől kezdve a temetőkre egyre inkább az egymásra merőleges utak által szabdalt parcellák a jellemzőek, ahol sem az égtájnak, sem az elhunyt rangjának nem jut szerep.

A modern temetőkertek az 1800-as években jelentek meg Európában. Párizsban ezek közül egyik a híres Pere-lachaise, nevét 14. Lajos gyóntató papja után kapta. Olyan illusztris halottak kaptak itt helyet, mint Balzac, Victor Hugo, Colette, Marcel Proust, Chopin, Oscar Wilde, Sarah Bernhardt és Jim Morrison of the Doors. A több száz hektáros területet kertépítészek tervezték, sétautak szelték át.

Anglia csak nehezen követte a példát. Pedig a sírhelyekkel agyonzsúfolt templomkertek orrvacsaró bűze, a fertőzött ivóvíz, ami az kertek víz áztatta földjén folyt keresztül, veszélyeztette a közegészséget. Az 1800-as években egyre inkább sürgetővé vált a zsúfolt városok falain kívül eső temetők létrehozása. Az első köztemető 1832-ben nyitották meg. A legdivatosabb, ahová királyi sarjakat is temettek a Kensal Green, a legromantikusabb, leglegendásabb a Highgate. Tulajdonosa, Sir William Ashhurst, 1835-ban eladta, később lerombolták, majd visszakerült az egyház tulajdonába. Itt nyugszik többek közt Karl Marx, Sir Ralph Richardson, George Eliot, és Charles Dickens és Dante Rossetti családtagjai. Évek alatt a temető fokozatosan lepusztult, lassan az enyészeté lett. A második világháborúban bombatalálat is érte. A növények benőtték a sírokat, a fák gyökerei kidöntötték, átszőtték a fejfákat. Az 1970-es években sok horrorfilm színhelyévé vált. Elterjedt a szóbeszéd, hogy a temetőt vámpírok, fantomok, szellemek lakják.

A sír és környezete

Szerb ortodox temető, Szentendre

Tudnunk kell, hogy a temetési helyen csak olyan növény ültethető, amelynek fejlődése során a gyökérzete a szomszédos temetési helyek és a sírhelysorok közötti utak vagy más temetői létesítmény állapotát, állagát nem veszélyeztetik, és növekedése során a temetési hely alapterületét nem haladja meg. Az 1 méternél magasabbra növő növények ültetése előtt az üzemeltetővel egyeztetni kell. A sírhelyek közötti területen füvesítés, vagy járdalapokból készült burkolat készíthető. Ülőhely, pad, a sírhely területén kívül eső fa, cserje a temető üzemeltetőjének engedélyével helyezhető el.

Fedett sírok

Várhatóan sokáig divat lesz a betonszarkofág, és kevésbé terjed a “csendes kertek” kialakítása.
A kisebb keresztény falusi temetők, ahol a hívek sírjai a templom körül fekszenek, már csak történelmi emlékek.
A díszburkolattal befedett sírok esetében a virágok beültetésére csak a vázák, a kőtálak használhatók. Ide leginkább pozsgás növények kerülhetnek. Kiemelkedő szerep jut a sírra helyezett sírcsokroknak, koszorúknak.

Fedetlen sírok

Gyakori a betonszegéllyel körülvett sírhant, amelynek közepét virágfölddel tölthetjük fel. Az beültethető növények kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy a sír mikroklímája eltérő a környezetétől. A viszonylag kis térfogatú talaj gyorsan kiszárad, a nap pedig általában folyamatosan megvilágítja. Mindezt figyelembe véve tudnunk kell, hogy fényigényes, szárazságtűrő fajokkal ültethetjük be a sírt. Hagyományosan szépen viríthat a bársonyvirág, szépen díszlik és gyorsan szaporodik a kövirózsa, a varjúháj. Kisebb örökzöldek, például cukorsüveg fenyő, hamis ciprusok is helyet kaphatnak. Ezek árnyékában szépen elszaporodik a borostyán, amely mindig a gondozottság érzetét kelti, és saját hangulatot áraszt. Ugyanígy jótékonyan takar a a borókák közül a kúszóboróka.

Ha folyamatosan gondozni tudjuk a sírt, akkor az egynyári színes virágok folyamatos szezonális cseréjével is próbálkozhatunk. Például tavasszal indíthatunk árvácskával, majd jöhet a gubóvirág, a paprikavirág, a bársonyvirág. Ősszel hagyományosan a krizantém a jellemző növény, amely októberben, novemberben virágzik. Vigyázat a fagyok gyorsan kárt tesznek a virágokban. Nincs lehangolóbb látvány a megbarnult, összefonnyadt virágfejeknél. Ilyenkor érdemes a sírokat felkészíteni a télre. Legjobb megoldás, ha tavaszig fenyőágakkal borítjuk be, amelyet csak tavasszal távolítunk el.

A Kertészeti Kiállításon, Tullnban láttuk (2013.),

Ajánlott link: Nagy Z. Róbert: Sírhelyek beültetése

Mindenszentek és halottak napja

Mindenszentek napja a katolikus vallásúak körében tartott ünnep, de a halottakra való méltó emlékezés széles körben elterjedt. A pogány eredetű, Magyarországon kevésbé divatos a Halloween – kultusz. Mégis évek óta egyre több töklámpás, boszorkány, szellem és egyéb – jó pénzért árusítható – kellék tűnik fel a szupermarketek polcain. A virágboltoknak ez a konjuktúra időszaka, de alapos keresés után sem találni céget, amely kifejezetten sírok beültetésével, hantokra vagy temetőkbe való növények telepítésével foglalkozna.

Hazánkban november 2-án szokás mécsest gyújtanak halottaink sírjánál, ismeretlen helyen nyugvó szeretteink emlékére pedig az ún. “holtak keresztjénél”, egyfajta közös emlékjelnél. Sok otthonban a család halottainak megfelelő számú gyertyát, és élelmet hagy az asztalon számukra. A tradíció szerint ugyanis ezen éjszakán az elhunytak látogatást tesznek rokonaiknál. Napnyugta után a kisebb- nagyobb temetői domboldalakon mozgó emberek és a pislogó fények különleges hangulatot nyújtanak. Ilyenkor fényesebben kivilágított és zsúfoltabb a sírkert, mint maga a falu. Az élményt kár kihagyni, még ha személyesen nem is vagyunk érdekeltek a dologban.

Kispesti Új temető